2010.11.26. 11:08
Kutyateszt
Kedden kutyateszten voltunk az ELTE Etológiai Tanszékén. :)
Vicces volt, olyan érzésem támadt, mintha fejlesztő játszóházba vinném a gyereket. ;)
Szerencsére a Laci is velünk tudott jönni, hogy szuper kis családi program volt.
Ezen alkalommal két teszten vettünk részt.
Test 1
Rövid leírás
A kísérletvezető elrejt egy labdát egy nagy piros dobozba. A kutya, érte megy, megtalálja. „Ez egyszerű.” – gondolja a kutya is, gazdája is. Aztán előkerül egy másik nagy piros doboz, és a kísérletvezető először az egyikbe, majd a másikba rejti a labdát. „Ez egyszerű” – gondolja a gazda. A kutya azonban másképp látja a helyzetet, és néhány rejtés után látszólag érthetetlen okból tévesen választ. Hogyan lehetséges ez? Ezt próbáljuk feltárni kísérletünkben!
A kísérletet vezető lány összeismerkedett a Lilivel és felmérte, hogy melyik játékkal lehet őt a legjobban motiválni. Hamar kiderült, hogy mindegyikkel nagyon nagyon, ezért azt kellett kiválasztani, amitől kevésbé pörög be. (Így a csipogós gumilabda azonnal lekerült a terítékről, és maradt a zsákdarab.)
Ezután le kellett gugolnom és a lábam közé a Lilit is oda kellett ültetnem.
A lány, kezében a zsák darabbal elindult a bal oldalunkról a szemben lévő két piros láda felé. Közben mondta a Lilinek, hogy figyeljen. A bal oldali piros láda előtt megállt, megmutatta mi van a kezében (zsák darab), majd legugolt, elrejtette a ládában a játékot, felállt és közben már mutatta a Lilinek, hogy üres a keze. Megkerülte a jobbkéz felé eső piros ládát is és a jobb oldalunkra ért vissza. Közben végig mutatta az üres kezét a Lilinek.
Ezután elengedhettem a Lilit, és mindenféle vezényszó nélkül hagyni kellett, hogy megtalálja a játékot.
Természetesen megtalálta, de még eljátszottuk ezt többször.
Utána annyi változás történt, hogy az első ládánál legugolt, de nem rejtette el a játékot. Átment a másik ládához, ami nekünk jobb kéz felé esett (közben végig mutatta Lilinek a kezét, szóval a kutya látta, hogy az első gugolás után is ott van még a játék a Lánynál), legugolt és abban rejtette el a zsákdarabot. Majd felállt, és az üres kezét a Lili felé tartva, visszasétált a jobb oldalunkra.
Lili most is egyből megtalálta a játékot többször egymás után, majd az utolsó alkalommal (ezt is többször megismételtük) először az üres ládához ment.
Nem tudom miért, de a Lány elmondása szerint a kutyák nagy része az utolsót elrontja. És nem igazán tudják, hogy miért.
Ennek a kísérletnek a lényegét nem igazán sikerült leszűrnöm, de azért vicces volt, és Lilike szemmel láthatóan élvezte.
Test 2
Rövid leírás
Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy a kutyák szociálisan vonzódnak az emberekhez és kifinomultan olvassák egyes kommunikatív jelzéseinket. Összesen két alkalomból álló vizsgálatunk során többféle tesztben is részt vesznek az érdeklődő gazdik kedvencükkel. Az egyik tesztben a kutyának ugyanazon szárazeledel két különböző mennyiségét kínáljuk fel több alkalommal és vizsgáljuk, hogy melyiket választják spontán módon, illetve a gazdájuk preferenciájának kifejezését követően az egyik oldali étel irányába.
A másik teszt az emberi „itt a piros hol a piros” játékhoz hasonlatos. Itt egy labdát rejtünk el több alkalommal két edény közül valamelyikbe és vizsgáljuk, hogy a rejtett edény tulajdonságai vagy a labda utolsó feltűnésének helye befolyásolja-e inkább a kutyák választását. E tesztek segítségével a kutya emberekhez való viszonyát, fizikai és viselkedéses jegyeket értelmező képességét is vizsgáljuk, attól függően, hogy a kommunikatív jelzések a saját gazdájától vagy egy idegen személytől származnak.
Mi még csak az ételválasztós teszten vagyunk túl (az allergia miatt a vacsiának egy részét "áldoztuk be".)
A kísérlet kezdete előtt a Lili 10 percig pórázra volt téve, és ki volt kötve, és mi az Annával egy kérdőívet töltöttünk ki a Liliről és a köztünk lévő kapcsolatról. Ez alatt a 10 perc alatt nem volt szabad ránéznem, hozzáérnem és nem is beszélhettem hozzá. Nem volt könnyű.
10 perc leteltével itt is középre kellett ülni, a lábamnál középen a Lili.
Figyelnem kellett rá, hogy egyenesen üljön, és hogy egyik lába se legyen előrébb, és egyik irányba se legyen elfordulva a teste.
Ezután a szemben lévő ajtón bejött a kísérletet vezető lány (Anna) és egy tányéron pár szem kaját letett a földre. Hátralépet és mondta, hogy oké, erre én kiadtam a Lilinek a vezényszót: "Tied!"
Ez volt a bemelegítés. Ezután (összesen 12-szer) ment ki és jött vissza, és minden alkalommal két tányér volt a kezében. Az egyiken 1 szem táp, a másikon 8 szem táp volt.
Az első 6 alkalommal a Lili magától választhatta ki, hogy melyik oldalon lévő tányérhoz ment, és az első alkalomtól kezdve mindig a bal oldal felé húzott. (Akkor is ha csak egy szem volt a tányéron. Ebből Anna azt szűrte le, hogy valószínű bal láb preferenciája van a kutyának. Hogy ez mitől alakul így azt nem lehet tudni, de majd igyekszem megfigyelni, hogy más szituációkban is a bal lábával indítja e a mozgásokat.)
Emiatt, hogy a Lili automatikusan a bal tányérhoz ment, egy kicsit meg kellett variálni a lerakási sorrendet.
A második 6 alkalommal, miután Anna lerakta a tányérokat, az egyikhez odament és úgy tett mintha enne belőle, és közben a Lilire nézve azt mondta többször, hogy : "Hmmm, de finom!" -és közben nyammogott is hozzá elégedetten.
Így sikerült kibillenteni néhány alkalommal a Lilit, és így már szívesebben ment a jobb oldali tányérhoz.
A kísérlet lényege az volt, hogy az emberi preferencia mennyire van hatással a kutyára.
Az kiderült, hogy hatással van rá, de ha nincs vmi tényező, ami másra tereli a figyelmét, akkor a Lili inkább a bal oldal felé húz.
A kísérlet második része jövőhéten lesz, akkor labdát kell majd keresnie. ;)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
