A műtét utáni 11. napon, vagyis tegnap, szakadó esőben, másfél óra buszozás után kiszedték a Lilike varratait. Yesssss! :)

Nagyon szép a sebe, igaz belül még kemény kicsit, de az a felszívódó varratok miatt van. 1-2 hónap és csak egy vékony csík fog árulkodni a műtétről.

Vicces volt, mert mikor odaértünk a rendelőbe, akkor volt már ott két vizsi, egy fél év körüli és egy másfél éves. Nagyon édesek voltak, és a Lilivel egyből megtalálták a hangot. Legalábbis egy darabig. Aztán a kicsi elkezdett erősködni, ami a Lilinek nem tetszett, és kezdtek bedurvulni. Mindezt egy 5 nm-es helyiségben. :) Nagyon édesek voltak, olyan érzésem volt, mintha a rossz időre való tekintettel játszóházba vittem volna a kutyit.

A nagyobbik vizsi meg olyan kis mulya volt, az csak ott állt, és hagyta magát elnyomni. Mondták a gazdik, hogy otthon is ő van "terrorban".

Lili kapott antibiotikumot a baktériumjára, amit jó sokáig kell majd neki adni. Naponta 1x2/3-ot. :D A nevére nem emlékszem, de majd este megnézem. Remélem ettől teljesen rendbejön. Az új táptól az egyéb problémáink kezdenek megszűnni. Illetve a látható dolgok már meg is szűntek, és ez a dokinak és az asszisztensnek is feltűnt. Szép a szőre, dús, nincs kikopva, és szépen ki is gömbölyödött, persze magához képest. Bár a doki figyelmeztetett, hogy figyeljünk rá oda, ennél nem kell dagibbnak lennie.

Végül a depóba is belevágunk.

Még mindig nincs telefonom, ezért addig parkolópályán van a történet, de úgy döntöttem veszek egy saját telefont az egyéb dolgaim intézésére. Vmi olcsó, egyszerű kis telót.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.