2010.09.27. 11:12
Utánkövetés
Már 5 napja volt a műtét, és Lilike úgy viselkedik, mintha mi sem történt volna. A sebét nem piszkálja, igaz a fáslit, amit az asszisztens nő rákötött, rendszeresen átkötözzük neki, eszik rendesen (mily meglepő…) és látszik rajta, hogy jó kedvű. Már nyoma sincs annak a nyomott fejnek, mint a tölcséres képen. :)
Élénk, érdeklődő, bár egy kicsit sértett őnagysága, egy pár napja ugyanis sétamentes övezetben kell élnie.
Szombaton a leány és legény búcsúk miatt nem volt időnk, vasárnap pedig szakadt az eső. Így nagy reményekkel nézek a mai délután elé. Úgy hiszem kimegyünk a Ligetbe, de persze csak óvatosan, nem lesz semmi pajtizás.
És persze nagyon remélem, hogy napközben sem lesz semmi baj, a műtét óta ugyanis, ma lett újra egész napra magára hagyva. A tölcsért nem nagyon szoktuk rárakni, mert nem piszkálja magát, bár a vakarózása, és lábrágcsálása miatt néha mégis bevetettük.
MM csütörtökön felszerelte a kutyaajtót, így már a lépcsőház ajtaja is zárható. (Viszont nem tölcsérkompatibilis..) Mindkét blöki nagyon ügyesen használja, igaz vmi hangtompítót még ki kell találnunk, a mágnes behúzó ugyanis nagyon hangosan csattog, és nem csak minket, de szemmel láthatóan őket is zavarja. Főleg Zorát.
Íme egy kép az egy napos sebéről:
Szólj hozzá!
Címkék: műtét seb kutyaajtó
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://rugylika.blog.hu/api/trackback/id/tr422326503
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.