Tegnap kicsit elhamarkodottan lelkendeztem Lilike és a műtéti sebének kapcsolatán.

Már napközben bekúszott egy alattomos gondolat az agyamba, és lelki szemeim előtt többször felvillant a kép, hogy Lili éppen a varratokat marcangolja a hasából, és vérben fekve találok rá délután.

Szerencsére ez nem történt meg, de a kötése nagyon meg volt lazulva (annak ellenére, hogy reggel átkötöztük), ezért ma már biztosra mentünk, és tölcsérestül hagytuk otthon.

Hát mit mondjak nem nagyon örült neki.

De arra jutottam, hogy eddig azért nem piszkálta, mert nem fájt neki a fájdalomcsillapítóknak köszönhetően, most pedig már viszkethet neki. Ami jó hír, mert azt jelenti gyógyul.

Tegnap elvittem a kisasszonyt egy kis sétára a körvasút mellé, és olyan boldog volt. Majd szét robbant a rengeteg felgyülemlett energiától. Rohangált össze-vissza, hiába is szóltam volna rá, viszont a más kutyákkal való játékot még nem hagytam neki. Majd jövőhéttől. Hétvégén úgyis szüretre megyünk, azt szeretni fogja, mert egész nap a közelünkben lehet és szőlőt szemezgethet. Korábban vhol olvastam, hogy a szőlő nem tesz jót a kutyának, de el nem tudom képzelni, hogy mi baja lehet tőle..

Tegnap a tápot is megkaptuk, Zzeldiék este áthozták kocsival. (Innen is mégegyszer köszönöm!) Fel is ugrottak egy picit, de nem akartak sokáig maradni, mert elég késő volt már.

Ma estétől már MegaMenüt kap a kicsi lány, rizzsel keverve egyelőre, hogy ne viselje meg annyira a váltás.

Máshogy képzeltem el a tápot.. 15 kg és tök pici zsákban van.

Ez jó hír, könnyebb lesz majd tárolni! ;)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.